Díszpolgárok, kitüntetettek

Dr. Burgert Róbert (1924-1999) mezőgazdasági mérnök, a mezőgazdasági tudományok doktora.

Baranya megyében, Ivánbattyán községben 1924. augusztus 20-án, szegény parasztcsaládból származott. Gazdasági iskolát végzett, majd mezõgazdasági tudományokból doktorált. Az állami gazdaságok létrejöttével a Pécsi Állami Gazdaság igazgatója lett. Innét került Bábolnára 1960. 1-jén. Bábolna ebben az idõben, sõt az ezt megelõzõ években is veszteségekkel zárta az éveket. 1959-ben fizetett elõször nyereségrészesedést a dolgozóknak, annak ellenére, hogy 7 millió Ft veszteséggel zárta az évet. Ez egy tervezett veszteség volt és miután a terv teljesítése megvolt, ez sikernek számított.

Innét indult Burgert a maga új – lehet mondani azt is, hogy forradalmi – elképzeléseivel. Ezek az új iparszerû termelési módok a mezõgazdasági termelésben hihetetlen változásokat és hihetetlen fejlõdést eredményeztek. Az iparszerû baromfihús és tojástermelés, majd késõbb az iparszerû kukoricatermelés nagy beruházásokat igényeltek. Épültek a baromfitelepek, a keltetõk, késõbb a kukoricaszárítók. Mindez és az általuk létrehozott termékek a foglalkoztatások a munkahelyek és a kereseti lehetõségek sokaságát eredményezték. Bábolna az ország legnagyobb mezõgazdasági üzeme lett. Nemcsak a termékek mennyisége, hanem minõsége tekintetében is. Ez elsõsorban a település fejlõdésében mutatkozott meg. Az egykori puszta várossá fejlõdött. A várossá avatás szónokai mindezt kifejtették, méltatták Burgert nagyságát és hozzáértését. Azt azonban egyik szónok sem tudta visszaadni, amit ez az ember – mint ember – az itt eltöltött 30 év hétköznapjai alatt produkált. Ezt csak mi tudjuk, az itt élõk és a volt munkatársai. Mi ismertük erényeit és hibáit is. Az elõbbiek sokasága mellett néha az utóbbiak is elõfordultak. Bejárta az egész világot. De nemcsak Washingtont, Moszkvát vagy Párizst ismerte, de ismerte Istvánházát, Kistarcsot, vagy éppen csikótelepet is. Nemcsak az államférfiakkal tárgyalt egyenrangú felként, de felült a traktorra és a kombájnos mellé is. Nemcsak nappal volt szolgálatban, de az éjszakában is lehetett vele találkozni Kisbábolnán vagy más telepeken.

A fegyelmet, a pontosságot, a precizitást szerette. Tudott nagyvonalú lenni, de kemény is. A társadalmi tulajdon szent volt elõtte. Ha valaki a tojóteleprõl eltulajdonított pár darab tojást és rajtakapták, mehetett máshová munkát keresni. Ezen a téren nem ismert irgalmat. Mint már szóltunk róla, épült az üzem, de épült a falu is. Egy alkalommal az egyik fogatos meszet vitt a telepek építéséhez. Az egyik fordulót nem a telepre vitte, hanem az épülõ házához. rajtakapták. Mehetett a vezérigazgató elé. Ment is. Az megpirongatta, majd figyelmeztette, hogy többé elõ ne forduljon. A közvetlen munkatársai szóvá tették, hogy egy pár darab tojásért elbocsátás, egy kocsi mészért semmi! Õ csak mosolygott. A meszet beépíti a házába, és az itt marad, gyarapítja Bábolnát -mondta. Ezt így is kell nézni. Talán igaza volt.
Sajnos már nincs közöttünk. 75 évet élt. A bábolnai emberek nagy többsége jó szívvel emlékezik rá. Szobra a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. parkjának egyik legszebb helyén látható.

Tanulmányok

  • Szekszárdi Mezőgazdasági Szakiskola (1942)
  • Földművelési Minisztériumban földműves-szövetkezeti tanfolyam (1945)
  • Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem (1957)
  • Gödöllői Agrártudományi Egyetem (1964)

Tudományos fokozatok

  • A mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1967)
  • MTA mezőgazdasági tudományok doktora (1985)

Életpálya

A fürgedi uradalomban gyakornok (1942-1945), a Földművelésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztérium Baranya Megyei szervezője, gép- és földművesszövetkezeteket szervezett (1945-1948), a Magyar Országos Szövetkezetek Központja (MOSZK) TSZ-szervezési- és ellenőrzési osztály vezetője (1948-1949). Letartóztatják (1949)-ben. A Pécsi Állami Gazdaság segédagronómusa (1951-1952), főagronómusa (1952-1953), igazgatója (1953-1960), a Bábolnai Állami Gazdaság (1948-tól a Nemzeti Vállalat szavak is szerepelnek a cégnévben) igazgatója (1960-1970), a Bábolnai Állami Gazdaság vezérigazgatója (1971-1972), a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója (1973-1990), egyúttal az Állami Gazdaságok Országos Egyesülete igazgatótanácsának elnöke is (1985-1990). A Gödöllői Agrártudományi Egyetem egyetemi tanára (1978-tól). Az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumának elnöke (1995-től). Tevékenysége nyomán alakult ki a bábolnai iparszerű baromfi-hús-tojás termelési rendszer, kutatási bázist alakított ki, amelynek eredménye új állathibridekben (baromfi, sertés, juh), termelési és biológiai programokban realizálódott. Kezdeményezésére az iparszerű kukoricatermelésre, korszerű termelésszervezésre alakult meg a II. világháború utáni első amerikai-magyar vegyesvállalat, az Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer (Corn Production System Inc.1971.), amelynek utódja a bábolnai IKR Zrt. További közös vállalatok létrehozása is kötődik hozzá; a takarmány kiegészítők (vitaminok, ásványok, gyógyszerek, …) területén a BCR, a baromfitenyésztés területén a németországi PROTINAS, a gyors-étkeztetésben McDonalds Hungária. Az általa Bábolnán meghonosított ill. bővített gazdasági tevékenység növekvő munkaerő igénye magával hozta a település gyors ütemű fejlődését is. Az Agrármodernizációs Program kidolgozásának vezetője (1995-1998), az Integrált Termelésszervezési Rendszerek (ITR-ek) létrehozásának szervezője.

Közéleti tevékenység

  • FKgP tagja (1945-1948), az MDP (1948) tagja, hamis vádak alapján kizárják az MDP-ből (1951), majd felülvizsgálat után visszaveszik (1954),
  • MSZMP alapító tagja (1956. december). A Központi Népi Ellenőrző Bizottság (KNEB,1958-1969), az MSZMP Központi Bizottság (1966. december 3.-1989. október 6.), a Politikai Intéző Bizottság (PIB 1989. június 24. – október 6.) tagja.
  • A privatizációs miniszter tanácsadó testületének elnöke (1995-1998).
  • Új Kézfogás Közalapítvány Kuratóriumának elnöke (1995-1998)

Elismerések, kitüntetések

  • Állami-díj I. fokozat (1970) – A hibridbaromfi-tartás, az iparszerű baromfihús- és tojástermelés kialakításában és elterjesztésében, valamint a Bábolnai Állami Gazdaság fejlesztésében elért eredményeiért. Megosztott díj Erdélyi Miklóssal, Szabó Jenővel, Tóth Jánossal.
  • Állami-díj (1980) – Tudományos eredményekre épülő, iparszerű mezőgazdasági termelési eljárások bevezetéséért és elterjesztéséért.
  • A Magyar Televízió közönségszavazataival az Év Embere (1986)
  • Bábolna Díszpolgára Cím 1996. december 5.
  • Kisebbségekért-díj (1997)
  • Bronz mellszobrot állítottak Bábolnán a Bábolna Rt. megbízásából (2003) (Horváth Tibor alkotása)

Publikációk

  • A földművesszövetkezetek feladata a megalakulás után (Földművesszövetkezetek Lapja,1947)
  • A jövedelmezőség útja a Pécsi állami Gazdaságban (Közgazdasági Szemle,1957.)
  • Neue Formen in der Wirtschaftstätigkeit der Staatsgüter der Ungarischen Volksrepublik. (Wirtschaftswissenschaft,1960.);
  • Az üzemvezetés egyes kérdései az állami gazdaságokban. Kandidátusi értekezés is. (Bábolna,1967.)
  • Az iparszerű baromfitartás üzemszervezési problémái. (Állami Gazdaság, 1970.)
  • A bábolnai kukoricaiparról. (Bábolna, 1973.)
  • Tanulmányút az Egyesült Államokban (Bábolna 1973.)
  • Termelési Rendszerek műszaki fejlesztése. GATE-jegyz. (Gödöllő.1977.; 2.kiad. 1979.)
  • A bábolnai iparszerű termelési rendszerekről. Doktori értekezés. (Bábolna, 1984.)
  • Az Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer születése Bábolnán (Bábolna 200 éves. Bp.1989.
  • Integrált Termelésszervezési Rendszerek (ITR Hírek. Bp. 1996, 1997, 1998.)

Források

  • http://helytortenet-babolna.hu/page.php?87
  • http://hu.wikipedia.org/wiki/Burgert_R%C3%B3bert

Dancs József (1908-2004) „Arany Toll” díjas újságíró a Szabad Föld szerkesztője.

Ács, 1908. november 29. – Budapest, 2004. december 9.

Kisparaszti családban született. 1921 és 1925 között a Győri Állami Főreálgimnázium bejáró diákja, majd 1932–1933-ban a téli gazdasági iskolában aranykalászos jelvényt szerzett. Legénykorában apja gazdaságában dolgozott, a téli hónapokban a helybeli cukorgyárban vállalt idénymunkát. Megválasztották a helyi református ifjúsági szervezet titkárává, később a Keresztyén Ifjúsági Egyesület lapjának munkatársa és az országos vezetőség tagja lett. 1931-től tagja a Független Kisgazdapártnak, a párt helyi szervezetének titkára. Az 1930-as évek közepén megismerkedett Dobi Istvánnal, akivel a kisgazdapárt Komárom vármegyei szervezetében együtt dolgoztak. Az 1935. évi képviselő-választásokon részük volt abban, hogy Cseh-Szombathy László ellenzéki programmal bekerült a parlamentbe. 1936 és 1939 között többszöri behívással katona. Első írásai a Független Kisgazdában, a kisgazdapárt hetilapjában jelentek meg, később főként ellenzéki napilapokban publikált. 1937-től a Kis Újság külső, 1939-től belső munkatársa. 1941-ben a Magyar Parasztszövetség megalakulásakor Dobi Istvánnal együtt országos szervezőtitkárrá választották. A háború alatt részt vett a németellenes függetlenségi mozgalomban. 1941-ben szoros kapcsolatba került a Györffy–kollégiumban tevékenykedő baloldali egyetemistákkal. 1942. március 15-én jelen volt a Petőfi-szobornál szervezett tüntetésen és együtt koszorúzott Bajcsy-Zsilinszkyvel. 1943-ban részt vett a szárszói konferencián. 1944-ben, a német megszállás alatt illegalitásba vonulva tevékenykedett az ellenállási mozgalomban. 1945. június 24-étől az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja. 1945. augusztus 20-án beválasztották az FKGP Országos Intéző Bizottságába. Közben Képes Gézával megszervezte, és 1945 májusától vezette a Falurádió adásait. 1945. november 4. és 1949. április 12. között az előbb Fejér és Komárom megyei választókerületben nemzetgyűlési, majd az FKGP országos listáján megválasztott országgyűlési képviselő. 1947. szeptember 12-étől az FKGP PB póttagja volt. 1949 januárjától 1971-ig a Szabad Föld főmunkatársa. Bábolna történetének megírásáért és az üzemi lapban kifejtett újságírói tevékenységéért aranydiplomát kapott.

Nyugdíjazása után jelent meg az „Utak, állomások” című önéletrajzi kötete és az „Ácsi helytörténeti füzetek” sorozatban a „Szülőfalum, Ács a két világháború között”. Mindkét mű egy sokat látott és tapasztalt ember írásait tartalmazza az elmúlt század olyan eseményeiről, amelyekre már csak az idősebbek emlékezhetnek. Érdekes olvasmányok a falu szokásairól, elődökről, akik sokat tettek a település fejlődéséért, örömteli és tragikus eseményekről, összetartásról, majd a háborúk következtében felborult értékrendekről…

A 90. életévén is túl Jóska bácsi még sok-sok feljegyzést írt, hogy megossza velünk emlékeit. Ő maga így vallott erről: „Élményeim tarisznyájában annyi a kallódó és szökésre kész emlék, mint a kaszálatlanul maradt réten a felmagzott fűszál. Mi lesz annak a magnak a sorsa? Talán a magvakra éhes madarakat táplálja, vagy elkorhad haszontalanul? … Menteni kéne, ami menthető. Ám az idő magával sodor az örök némaságba, s ami még hátra van, abból már nem futja mindenre. Ezért fogom rövidre a mondanivalóm ezért kopogtatom írógépemen ezeket az egyperceseket. Papírra kívánom vetni azt a még bennem szunnyadó élményanyagot, ami színes volt, mint a tavaszi rét… Élmények, amelyek a szülőföldnek soha vissza nem térő korszakát varázsolják behunyt szemem falára.”

Dancs József példaképei, általa is elismerten Bajcsy-Zsilinszky Endre – önfeláldozó bátorságáért, a tudós, politikus Bognár József és dr. Burgert Róbert, aki 60-as évektől kezdődően felvirágoztatta a bábolnai mezőgazdaságot, mellyel hatást gyakorolt az egész ország gazdaságának fejlődésére, s annak eredményeként megteremtette az anyagi és tárgyi feltétételeket a Község fejlődéséhez.

Dr. Burgert Róbert volt az, aki felkérte Dancs Józsefet, hogy hivatásos krónikásként dolgozza fel Bábolna történetét és örökítse meg fejlődésének hol sima, hol göröngyös útját. Dancs József e felkérésnek minden tekintetben eleget tett. A mű címe: „Múltidőben Bábolnáról”.

Dancs Józsefet a Községgé válás 40. évfordulója alkalmából, 1998. december 5-én a Szabadidőközpontban Bábolna Díszpolgára kitüntetésben részesítették.

Forrás:

  • http://www.tortenelmitar.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=3836&catid=45:d&Itemid=67&lang=hu
  • Ácsi Hírek 2008. januári száma
  • Bábolnai Fórum 1998. decemberi száma

Mátray Magdolna (1948-2012) , bábolnai csipkekészítő és tervező

Tanulás és oktatás:

  • 1970-ben végezett Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen, általános agrármérnökként.
  • 1974-ben „Üzemgazdasági szakmérnök”-i diplomát szerzett
  • 1981-ben „Mérnök-tanár”-i diplomát kapott
  • 1987-től kutatási engedéllyel dolgozik a Magyar Néprajzi Múzeumban.
  • 1971 óta fennálló betegsége (sok izületi progresszív gyulladás, PCP), az állapota folyamatos rosszabbodása pályamódosításra késztette
  • Az agrármérnöki tevékenységét ellátni nem tudta, így talált rá közel egy évtizedes keresés után a csipkekészítésre, ahol a mozgáskorlátozottság nem jelentett akadályt.
  • 1983-ban kezdte a kézi vertcsipke készítés tanulását.
  • 1985-től 1989-ig hét megye művelődési intézményeiben tanította a kézi vertcsipke készítést. (Zala,- Komárom,- Veszprém,- Fejér,- Csongrád,- Békés,- Vas megyében)
  • 1986-tól 2000- ig rendszeresen tanította a magyar kézi vertcsipke motívumokat Finnországban, különböző szervezésű kurzusokon.
  • 1987-ben kidolgozta a Magyar Művelődési Intézet által támogatott szakkörvezető képzés tananyagát és közel 30 hallgató képzésében vett részt, akiket le is vizsgáztattak.
  • 1991-es tanévtől 1999-ig oktatott a Népi Játék és Kismesterség Képző Iskolában Budapesten, ahol kidolgozta az 1995-től OKJ-ban szereplő “Csipkekészítő szakképzés” központi tananyagát és vizsgakövetelményét.
  • 1996-ban “Csipkekészítő” szakképesítő vizsgát tett Budapesten.
  • 1998-tól kinevezett szakértő, szakterülete: a könnyűipar, azon belül a textil.
  • 1999-ben “Öltözettervező” vizsgát tett a Könnyűipari Műszaki Főiskolán, Budapesten.
  • 2000-ben “Lakberendezői” szakképesítő vizsgát tett, Budapesten.
  • 2001-ben kidolgozta a “Csipkeoktató emelt szintű szakképzés” központi tananyagát, valamint vizsgakövetelményét.
  • 2002-ben “Csipkekészítő oktatói” vizsgát tett Budapesten.
  • 2003-tól a Mátray-Ház kft Oktatási Intézményét vezette, melyben „Csipkekészítő” és „Csipkeoktatói” emeltszintű iskolarendszeren kívüli felnőtt OKJ- s szakképzés történik.
  • 2004-től kijelölt vizsgaelnök a szakterületein.
  • 2005-ben a Műszaki Egyetemen közoktatás-vezetői szakképesítési diplomát szerezett. (1981 óta mérnök- tanár)
  • 2005-2006 években folyamatosan részt vett az új modulrendszerű OKJ szakképzés jogharmonizációs munkájában.

Civil szervezeti munkái:

  • 1981 óta, mint alapító tag vett részt a Népművészeti Egyesület, majd Szövetség munkájában, mint a NESZ Csipkekészítők Szakmai Bizottságának elnöke.
  • 1986-1989 között a Komárom-Esztergom megyei Népművészeti Egyesület elnöke volt.
  • 1990-ben megalapította és 6 évig elnökként vezette a Magyar Csipkekészítők Egyesületét.
  • 1986-1994-ig rendes tagja volt a Brüsszeli központú OIDFA-nak (Nemzetközi Varrott- és Vert csipke Szövetség), majd 1994-2002 tanácstagként képviselte Magyarországot.
  • 1998-tól részt vett azokon a nemzetközi európai csipketalálkozókon, melyeknek egyik fontos programja az Interneten megjeleníthető nemzetközi „virtuális” csipkemúzeum létrehozása volt. (Csehország, Portugália, Spanyolország)
  • 2000-2002 között a Komáromi Evangélikus Egyházközség felügyelője.
  • 2001-2006- ig a Magyar Országos Evangélikus Egyház Építészeti és Egyházművészeti Bizottság tagja volt, több mint 20 éve kutatja és végzi az összehasonlító elemzést az egyházi textilek (csipke és hímzés) díszítettségében. Vizsgálja azok stílusának változását történelmi korszakonként, földrajzi helyenként.

 

Kitüntetések, elért díjak:

  • 1987-ben “Szocialista Kultúráért” jelvénnyel tüntették ki (Tatabánya).
  • 1987-ben megkapta a “Csipkekészítő Népi-iparművész” címet.
  • 1988-ban “Aranydíjat”, 1990- ben „Bronzdíjat” kapott az Országos Élő Népművészet Pályázaton (Nyíregyháza).
  • 1992-ben “Arany” – és “Ezüstdíjat” kapott a San-Sepolcro- i (Olaszország) Csipkebiennálén.
  • 1995-ben az Országos Népművészeti Egyesületek Szövetsége által adományozott “Király Zsiga” díjban részesült.
  • 1999 “Arany diploma”, életműdíjat kapott az Országos Kézműves Kamarától.
  • 2001. december 5-én Bábolna Díszpolgára címmel tüntették ki.
  • 2005. augusztus 20- án Népművészet Mestere kormánykitüntetést kapott.
  • 2006. január 23- án a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara több munkáját „Magyar Kézműves Remek” címmel díjazta.

Kiállítások:

1988-ban nyílt meg első önálló kiállítása (Tatabánya), melyet további 16 egyéni, és mintegy 30 csoportos kiállítás követett Magyarországon: (Bábolna, Bakonybánk, Békéscsaba, Budapest, Gödöllő, Kazincbarcika, Kisbér, Szeged, Székesfehérvár, Somogyvár, Tata, Zalaegerszeg és egyéb európai országokban: Ausztria, Belgium, Csehország, Finnország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, valamint Ausztráliában.)

 

Publikációk:

  • 1987 óta folyamatosan kutatta és rendszerezte a történelmi csipkéket és 1998 óta tanítványai egy csoportjával együtt dolgozta fel azokat.
  • 1991-ben könyvet írt “A csipkeverés iskolája” címmel.
  • 1992-től folyamatosan publikált szakmai lapokban (Mesterség és Művészet, Guzsalyas, OIDFA bulletin, Horizont, Életfa).

Kiállítások szervezése, díj alapítás:

  • 1994-ben családi vállalkozásukon belül (Mátray- Ház kft, Bábolna) megalapították az “Aranycsipke díj”-at, melyet minden második évben osztanak ki.
  • 2006- tól minden év augusztus utolsó hétvégéjén szervezik meg a „Csipke ünnepe, Bábolnán” országos rendezvényt, szintén cégük keretén belül, Bábolna város és civil szervezetek, személyek támogatásával, segítségével.

 

Hitvallása:

“A CSIPKE A TEXTILKÉZMŰVESSÉG KIRÁLYNŐJE, AKI MINDIG SZOLGÁL, ÉS NEM URALKODIK – SZOLGÁL, mert finomságával kihangsúlyozza a textil szépségét, és a többi díszítő technikával összhangban megadja annak ünnepélyességét. – SZOLGÁL, mert szépségével megmutatja a dolgos kezek ügyességét, és a készítők kitartó türelmét. NEKÜNK CSIPKEKÉSZÍTŐKNEK EGÉSZ ÉLETÜNKET ÁTHATJA ÉS IRÁNYÍTJA E SZOLGÁLAT, a hosszú munkás, alkotó órák alatt megszületett textilcsoda a megteremtett, tárgyiasult szeretett és szépség.”

Szaxon Attila, címzetes professzor

1947. július 4-én született Sátoraljaújhelyen. Első házasságából három gyermeke született. Attila (1973, agrármérnök), Róbert (1978, gépészmérnök), Ágota (1981, jogász).

Tanulmányok:

  • Kertészeti és Szőlészeti Technikum (Sátoraljaújhely),
  • Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági
  • Gépészmérnöki Kar (1970),
  • külgazdasági szakmérnök, felsőfokú külkereskedelmi
  • áruforgalmazó.

Angol nyelven tárgyalóképes.

Munkahelyek:

Somodorpusztai Állami Gazdaság- üzemeltető mérnök, (1970-1973), CPS, majd IKR Bábolna- szervizmérnök, oktatási ágazatvezető, külföldi programok vezetője, alkatrész-forgalmazási főmérnök (1974-1986), külföldi munkavállalás (1986-1993), többek közt a magyarországi Massey Ferguson képviselet megalapítása, visszatérés az IKR-hez, vezérigazgató-helyettes (1993-1996), vezérigazgató (1996-2002), elnök-vezérigazgató (2002- 2005), vezérigazgató (2005- ).

Budapesti Árutőzsde igazgatóságának tagja és alelnöke (2003.-2004.), tagja a Bábolna Rt. felügyelő bizottságának (2003.-2004.). Enyingi Agrár Zrt. igazgatóságának tagja (2004.-2011.), Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. igazgatóságának elnöke (2004.-2011.)

Szaxon J. Attila a külföldi munkavégzés után, 1993-ban tért vissza az IKR Rt-hez, vezérigazgató-helyettesi munkakörben, ekkor a vállalat teljesítménye a mélyponton volt, hiszen 7 milliárd forgalom mellett, közel 1,7 milliárd Ft volt a veszteség. A reménytelennek tűnő helyzetből már a rákövetkező évben megkezdődött a kilábalás, vezérigazgatói kinevezését követően (1996) folyamatos a cég forgalmának, és eredményének növekedése. Ez alól kivételt a 2004 évi teljesítmény jelentette, ebben az évben csatlakozott hazánk az EU-hoz, minden ígéret ellenére a géptámogatások nem kerültek kifizetésre, ezért az IKR nem tudta eladni hatalmas gépkészletét, így tulajdonképpen egy technikai veszteség keletkezett, melyet 2005-ben már megnövekedett forgalom és eredmény követett. 2007-ben folytatódott a korábbi trend, a cég forgalma elérte a 90 milliárdot és az eredmény is növekedett.

Kiemelt figyelmet fordít a pályakezdő fiatalok szakmai fejlődésére, az IKR gyakornoki programjának keretén belül évente 6-10 fiatal szakember kezdi meg pályafutását.

  • 1973-as munkába lépése óta több, munkáját elismerő kitüntetést kapott,
  • 2003. október 4-én Bábolna város díszpolgárává választották meg.
  • 2005. március 15-én Széchenyi-díjban részesült, a mezőgazdaságban kifejtett
  • fejlesztő munkája elismeréseképpen.
  • 2007. Év vállalkozója díj (VOSZ)
  • 2008. Nagyigmánd nagyközség díszpolgára
  • Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Kar Keszthely címzetes egyetemi docens
  • 2009. Nyugat Magyarországi Egyetem, Mezőgazdasági és Élelmiszer-tudományi Kar Mosonmagyaróvár címzetes egyetemi docens

Szent István Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Gödöllő tiszteletbeli címzetes professzor

Hobbi:

  • vadászat,
  • tenisz,
  • hajózás,
  • síelés.

dr. Horváth Klára Bábolna Város polgármestere

 

1962. január 27-én született Győrben. Elvált, két gyermekét (Dorottya és Zsófia) neveli.

 

Általános Iskolai tanulmányait a nyúli általános iskolában végezte.

Szülei, ősei itt éltek és tevékenykedtek Nyúlon. Felmenői között a település bírái és jegyzői vannak.

1980-ban érettségizett a győri Révai Miklós Gimnáziumban. Ezt követően sikerrel felvételizett a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára. Az egyetemet 1985-ben “cum laude” minősítéssel fejezte be.

A diplomája megszerzése után a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátnál jogi előadó volt. 1987-ben szakvizsgázott, ekkortól jogtanácsos, majd 1990. februárjában, mint vezető jogtanácsos vált meg az addigi munkahelyétől. 1990-től a BUDA-FLAX Komáromi Textil Rt. vezető jogtanácsosa lett. 1992. január 1-jétől egyéni ügyvédként több társaságnak látta el a jogi képviseletét. 1993. és 1995. között felszámolásokkal is foglalkozott, egy Győr-Moson-Sopron megyei felszámoló szervezetnek volt a helyi felszámoló biztosa.

1990-94. közötti időszakban Bábolna alpolgármestere volt.

1998. október 18-án az önkormányzati választásokon megválasztották Bábolna nagyközség polgármesterévé.

2000. tavaszán pedig Komárom-Bábolna Kistérségi Társulás elnöke lett, 2004-től 2010-ig a társulás alelnöke.

2001-2010 között a Komáromi Vizitársulat igazgatóságának elnöke, s emellett több alapítvány kuratóriumának a tagja.

A TÖOSZ megyei tagozatának vezetője volt. A TÖOSZ Elnöksége 2005-ben Tűzzománc emlékplakettel ismerte el városépítő, térségi szemléletű szervező munkáját.

A 2002. évi országgyűlési választásokon a KEM megyei listáról bekerült a parlamentbe. A Sport és Turisztikai Bizottság tagja, az Egészségturizmus albizottság elnöke, az önkormányzati munkacsoport tagja.

A 2002. évi önkormányzati választáson a település lakossága ismételten megválasztotta nagy támogatással polgármesternek. Vezetése alatt 2003-ban nyerte el a városi rangot Bábolna.

A Közép-dunántúli Régió az EU parlamenti megfigyelőcsoport póttagjának választotta, melyről a későbbiekben lemondott.

A 2006. évi országgyűlési választásokat követően képviselőként is folytatta munkáját. Az OGY Sport- és Turisztikai Bizottságának tagja, az Egészségturizmus albizottság elnöke, az önkormányzati munkacsoport tagja ebben a ciklusban is. Összefogta a megyei képviselőcsoport munkáját is.

A 2006. évi önkormányzati választáson ismét bizalmat kapott a település lakosságától.
2004-2010 között a BÖK Komárom-Esztergom Megyei elnöke. A 2007-2010-es években a Baloldali Önkormányzati Közösség alelnökévé választották.

 

A 2010-es önkormányzati választásokon ismét polgármesternek választották, s tisztségét a 2014-es választásokon is megerősítette.

 

Bábolna Város Önkormányzata 2013-ban adományozta a Bábolna díszpolgára címet munkája elismeréseként dr. Horváth Klára részére.

 

Rendkívül sokat tett annak érdekében, hogy Bábolna Község Városi rangot kapjon. Tevékenysége során a településen működő cégekkel, annak vezetőivel jó kapcsolatot alakított ki, segítve fejlődésüket. Eljárt új munkahelyek kialakítása, új cégek betelepítése végett. A városfejlesztés jelentősebb beruházásai: sportcsarnok építése, ipari park kialakítása, körforgalom megépítése, utak megújítása, műfüves focipálya kialakítása, az Önkormányzat intézményeinek felújítása, kamerás térfigyelő rendszer kiépítése, főzőkonyha-diákétterem felépítése, a település zöldterületeinek növelése, fásítása.

Tevékenysége során számos civil szervezet alakult, támogatta ezek létrejöttét, segíti munkájukat. Sok rendezvény létrehozása kötődik nevéhez. Polgármesteri munkája során nagy figyelmet szentel Bábolna idős lakosainak megbecsülésére, a róluk való gondoskodásra.

 

Bierbauer Imre a Bábolnai Általános Iskola igazgatója, Bábolna alpolgármestere

 

  1. október 8-án született Bakonyszombathelyen. A gimnáziumot Kisbéren, egyetemi tanulmányait Pécsen, Debrecenben és Sopronban végezte.

1972-ben a főiskola elvégzése után házasodott össze Magyar Magdolnával, aki szintén pedagógus volt.

Gyermekeink Norbert gépészmérnök, Zoltán szállítmányozó üzemmérnök és logisztikus. Két kislány és két fiúunokája van.

1976-ban került a Bábolnai. Általános Iskolába beosztott pedagógusként. 1986-tól iskolaigazgató volt. 2010-ben nyugdíjba vonult. Ezt is tanít jelenleg 3 kisebb iskolában Győr- Moson- Sopron megyében. Több évig volt a bábolnai esti gimnázium vezetőhelyettese, illetve a helyi lovasiskolában is dolgozott.

Hosszú évekig volt a BSE  elnökségének tagja.

1976-tól részese a helyi sakkéletnek, melynek a leglátványosabb része a Bábolnai Sakkfesztivál szervezése ez évben 24. alkalommal.

A rendszerváltás óta képviselő. Két ciklusban a Kulturális bizottság vezetője volt, két ciklusban alpolgármester, jelenleg pedig a Pénzügyi Bizottságot vezeti.

Kitüntetései:

Miniszteri dicsérő oklevél 1975-ben, címzetes iskolaigazgató, 2001-től a Bábolnáért Emlékérem birtokosa, a bábolnai Általános iskola kiváló pedagógusa. Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetést vehette át 2010-ben.

 

 

Bábolnáért Emlékérem

 

2000.

Loba Kft.

Dombi Jánosné

 

2001.

Bábolna Sped Kft.

Bierbauer Imre

 

2003.

Trans Bábolna Kft.

Dr. Papócsi László

 

2005.

Bábolna Takarmányipari Kft.

 

2006.

Dr. Jankó Miklós Jenő †

 

2007.

Dr. Tóth János (posztumusz)

 

2008.

Bábolna Televízió Kft.

 

2009.

Bábolna Környezetbiológiai Központ Kft.

Erdélyi Miklós (posztumusz)

 

2010.

Bihari Gábor

 

2012.

Cseperedők Néptánc Közhasznú Egyesület

 

2013.

HAT-SPED Kft.

 

2014.

Bábolnai Sport Egyesület

 

2015.

Bábolna Brojler Kft

2016

Veresné Szkocsek Mária

 

Bábolna Városáért Kitüntetettek

 

2003.

Buza Géza

Czanek Magdolna †

Horváth Imre

Soós Istvánné

Takács Ferenc

 

2004.

Szalontay Lukács (posztumusz)

Francsics Sándorné

Nagy Lőrinc

Erdélyi Béláné †

Czigány Károly

 

2005.

Debreczeni – Mór Andrea

Kovács József

Körmendi László

 

2006.

Szűcs György †

Szabó Ferenc

 

2007.

Böröcz Ferenc

Horváth József

Molnár Lászlóné †

 

2008.

Bogdán Gábor

Cseh László

Hantos Péter

Popovics György

Slánicz Béla

 

2009.

Dr. Mátray Árpád

 

2011.

Bálint Tivadarné †

 

2012.

Morovicz Józsefné

 

2013.

Hans-Christian Maarup (Mariagerfjord polgármestere)

Takács Zsuzsanna (Hidaskürt polgármestere)

Johann Höfinger (Sieghartskirchen polgármestere)

Veresné Szkocsek Mária

Lukáts Péterné

Zábrádi János

 

2014.

Bierbauer Imréné

Tanos Lászlóné

Sáhó András

2016

dr. Dombi Péter János,

Szilágyi Ágnes

Pauerné Erdélyi Erika

Lukáts Péter

Miskolczi Julianna