Tiszafa
A tiszafa (Taxus baccata) akár 2000 évig is élhet, és 12-15 méter magasra is megnőhet.
Erőteljes, széles, kúpos koronája van, a lombja egészen sötétzöld, a törzse rövid, sima,
vagy hosszanti irányban tagolt, kérge vékony lapokban, pikkelyekben hámlik. Egykor egész
Európában elterjedt, mára azonban csak kevés helyen található összefüggő tiszafaerdő.
Az egyik ilyen kivétel Magyarországon, Szentgál mellett található, ahol mintegy
100.000 példány tiszafa lehet a csemetékkel együtt. Termése - a vörös színű pikkelybogyó -
néhány redukált, termőpikkelyből fejlődött gyűszű alakú húsos magköpenytől körbefogott
magból áll. A tiszafa kétlaki növény, azaz a sárga színű porzós és a jelentéktelen termős
tobozvirágok külön fán jelennek meg.
Tiszafa dísznövény
Bár vadon egyre ritkábban fordul elő, igen gyakori dísznövény. Mintegy 200 kertészeti változata
ismert. A tiszafa lassú növekedésű, a metszést jól tűri, mutatós sövényt is ki lehet belőle
alakítani. A talajjal szemben igénytelen, még árnyékos helyen is szépen fejlődik.
Tiszafa asztalosipari alapanyag
A tiszafa a fenyőfélék között az egyik legtartósabb faanyagot adja. Meglehetősen gyorsan
és jól szárad, kézzel és géppel egyaránt jól megmunkálható, legtöbbször íjakat, hangszereket,
bútorokat készítenek belőle, de a faanyag jól faragható, így a faszobrászok kedvelt alapanyaga is.
Tiszafa méreg
A tiszafa majdnem minden része mérgező. Az egyetlen nem mérgező az állítólag édes,
piros magköpeny (arillusz), amely a madarak kedvelt tápláléka. Érdekes, hogy a tiszafa
alkaloidja a taxin, nem minden élőlényre hat egyformán. Lovak pl. nagyon érzékenyek a mérgére,
de az őzek és a szarvasok például minden további nélkül lerágják a tiszafa kérgét és hajtásait,
semmi bajuk nem lesz tőle. A magköpeny ugyan nem mérgező, de a magköpeny belsejében található
mag ugyanolyan veszélyes, mint a fa többi része. Ez pedig érdekes módon emésztetlenül
távozik a madarak szervezetéből.
Tiszafa orvosság
Mivel a tiszafa gazdag hatóanyagokban, a gyógyszeripar is felfedezte magának.
Felhasználták férgesség kezelésére, szívgyógyszerként, a menstruáció megindítására.
A homeopátiában emésztési panaszokat és egyes bőrkiütéseket kezelnek vele. De folyamatosan
kutatják az újabb hatóanyagok egyéb felhasználási lehetőségeit is, például kérgéből
előállítottak egy sejtosztódásgátló anyagot (paclitaxel), amelyet már a faleveleiből
is ki tudnak nyerni. Ezt emlő- és petefészek-daganatok kezelésében alkalmazzák.
Hatóanyaga
Mérge kémiai szempontból nem alkaloida, mert bonyolult rácsszerkezetben nincsenek
nitrogén atomok. Tartalmaz cianogént, glikozidot, bioflavonoidokatis. Az elhervadt
vagy szárított levelek is mérgezőek. A legerősebben a lovakra hat, ezek halálos
adagja 200–400 mg/testsúlykg, de a szarvasmarhák, sertések és más háziállatok sem
sokkal ellenállóbbak. A tünetek közé tartozik a támolygás, izomremegés, görcsök, ájulás,
nehéz légzés és végül a szívelégtelenség. A halál gyors, ezért sokszor nem minden tünet
figyelhető meg.
Tiszafa 2011-ben az év fája volt. A tiszafa védett!
forrás: Kapanyél.blog.
