A Nummulites a likacsosházúak (Foraminifera) törzsébe tartozó kihalt egysejtűek neme. Nagyméretű lencse alakú, néhány millimétertől több centiméterig terjedő nagyságú kövületeik fennmaradtak egykori élőhelyeik helyén. Jelenleg is élő tengeri egysejtűek harmadidőszaki, nagy testű rokonai, lényegében óriás foraminifera sejtek. A nummuliteszek gyakran elérhetik a 6 cm-es átmérőt. Kora harmadidőszaki, eocén korú normál sósvízi környezetben lerakódott kőzetekben halmozódtak fel, az egykori Tethys-óceán és a Paratethys selfjén. A mediterrán övezetben és az eurázsiai hegységrendszer üledékeiben kőzetalkotó mennyiségben találhatók meszes héjaik.
Kevés tipikus kövülettel kapcsolatban született legenda, ezért különleges, hogy a nummuliteszekkel kapcsolatban igen. Ezekről a mondákról Temesvári Pelbárt, Hunyadi Mátyás király udvari papja emlékezett meg először.

Amikor Szent László király vitézeivel üldözőbe vette a kunokat, azok aranyakat szórtak maguk mögé. Azt remélték, hogy a magyarok felszedik az aranyakat, és így ők megmenekülhetnek. László ekkor az éghez fohászkodott. Imája meghallgatásra talált: az aranyak nyomban kővé változtak! Az üldözés folytatódott és győzelemmel végződött.

E legendának van egy másik változata is:

Amikor besenyők üldözték Szent László királyt, bízva az ellenség kapzsiságában, aranyakat szórt a földre, így menekült meg vitézeivel együtt. A besenyők elé szórt aranyak hamarosan kővé változtak.

Hazai előfordulásuk:Kőzetalkotó mennyiségben számos eocén képződményben megtalálhatóak, így a Bakonyban Dudar és Magyarpolány környékén vagy Budapesten a Mátyás-hegyen. A Pál-völgyi-barlang és a Szemlő-hegyi-barlang is középső- (részben felső-) eocéni mészkőben jöttek létre. Kincsesbánya település előtagjában a "kincses" név is a nummulitesre utal.
_{Forrás: Wikipédia}