A 2012-es évre is megválasztották az év madarát, fáját, halát illetve vadvirágát. A cél idén is az, hogy felhívják a figyelmet egy-egy növény- vagy állatfaj fontosságára, védelmére.

...madara az egerészölyv

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tavalyi, internetes szavazásán a lakosság az egerészölyvet választotta a 2012-es év madarának, a civil szervezet ezért idén, ennek a ragadozó madárnak a védelmével foglalkozik kiemelten. Az egerészölyv tavaly óta erre különösen rászorul, hiszen „túlszaporodására” és vadgazdálkodási „károkozásra” hivatkozva vadászhatóvá kívánják tenni más védett fajokkal együtt. Bár számos tudományos vizsgálat eddig is cáfolta a fenti állításokat, most az MME célzott kutatásokba kezd partnereivel, hogy a faj állományviszonyait, táplálkozási szokásait és az apróvadakra gyakorolt hatásának valódi mértékét tisztázza.
Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, a sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott „sasok” általában ennek a fajnak a képviselői. Ráadásul az egerészölyvek kifejezetten szeretnek is a forgalmas utak, autópályák mellett ücsörögni, hogy a kezelt gyepfelületek nyújtotta könnyebb zsákmányszerzési lehetőséget kihasználják.

További információ: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

...fája a zselnicemeggy

Májusfaként, büdöshársként, gyöngyvirágfaként vagy apró fekete terméseire utalva vadmeggyként és kutyacseresznyeként is hívják a hazai erdők egyik legkorábban, már a lombfakadással egyidőben virágzó fafaját. A zselnicemeggyet választotta 2012-ben az év fájának az Országos Erdészeti Egyesület.
Az egész Európában elterjedt fafaj termését a kőkorszaki ember fogyasztotta, napjainkban az erdők élővilágának változatosságát növelő szerepe és esztétikai értéke jelentős. Akár már április elején, a lombfakadással egyidőben virágzik a zselnicemeggy (Padus avium), 8-18 m magas fafaj, de kedvezőtlen termőhelyeken csak cserjeméretű marad. Feketésszürke kérge egyébként gyógyászati jelentőségű (Cortex Pruni Padi), amelynek hatóanyaga vizelethajtó, izzasztó hatású, s köszvény, reuma és szifilisz ellen is használták. Különösen a skandináv országokban kérgéből színanyagokat vontak ki, s különböző vegyi anyagok hozzáadásával szürke, narancssárga vagy sötétbarna gyapjúfestékeket nyertek.

...hala a széles kárász

A Magyar Haltani társaság honlapján meghirdetett, tízezres közönséget megmozgató szavazáson a győztes a széles kárász lett. Az akció célja a Kárpát-medence őshonos halainak népszerűsítése volt. Az élen egymást váltogató jelöltek közül végül a széles kárász szerezte meg a győzelmet, megelőzve a lápi pócot és a harmadik helyezett szilvaorrú keszeget. A széles kárász valószínűleg annak köszönheti győzelmét, hogy a természetvédők és a horgászok körében egyaránt ismert. A színezete miatt aranykárásznak is nevezett halnak ötven éve még sűrű állományai éltek a növényekkel gazdagon benőtt holtmedrekben, csatornákban és mocsarakban, de napjainkra élőhelyeinek túlnyomó többségéről kiszorította a Magyarországra 1954-ben behozott ezüstkárász, a szomszédos Romániából pedig már gyakorlatilag eltűnt. Megritkulása a nyelvhasználatunkban is változást idézett elő.
A Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszékének munkatársai kidolgozták a faj mesterséges szaporítását, így lehetőség van ivadékainak kihelyezésére. A Haltani Társaság arra biztatja a halgazdálkodókat, a kisebb-nagyobb horgászegyesületeket, hogy éljenek e lehetőséggel, s telepítsenek széles kárászt is az erre alkalmas vizeikbe. Ezzel – amellett, hogy megteremtik a mesék aranyhalának fogási esélyét – sokat tesznek a faj fennmaradásáért is.

...vadvirága a tavaszi hérics

A 2012-es évre a szavazók többsége a Tavaszi héricset választotta, amely a tavasz egyik legszebb vadvirága. Magános, aranysárga, nagy méretű (3–6 cm átm.) virágai sokszirmúak és olykor már március első napjaiban megjelennek. Ilyenkor még szinte földön ülőnek tűnnek, ám később a szár 20–30 cm magasra is nőhet. Levelei összetettek, a levéllemez keskeny-szálas sallangokra osztott.
Évelő, mész- és melegkedvelő sztyepnövény. Ma még hazánk legtöbb vidékén találkozhatunk vele, de nagyon megritkult az Alföldön és hiányzik a Ny–DNy-i országrészből. Állományait élőhelyeinek megszűnése, becserjésedése, töveinek kiásása, virágainak gyűjtése veszélyezteti. Természetvédelmi értéke: 2 000 Ft. A hasonló megjelenésű, fokozottan védett erdélyi héricsnek (Adonis × hybrida) ma már csak néhány populációja ismert.

Forrás: greenfo.hu