...dúdoltuk negyvened magunkkal, köddel takart fővárosunkba érkezve , mikor a Mérföldkő
turistacsoport az idei első tervezett kirándulásán a Széchenyi hegy utcáit/tereit/lépcsőit
járta be keresztül-kasul. 2020. január 25. szombat reggel egy kényelmes, újszerű – és
pompásan előmelegített – autóbuszba szálltunk fel (bízva a megfelelő, kirándulásra
alkalmas időjárásban). Utunk során végig kitartott a megfelelő idő - sőt! a kezdeti ködöt
jó látási viszonyok váltották fel.
Már várta a csapatot a Gyermekvasút (lánykori nevén az Úttörő vasút) végállomásánál a
fogadott idegenvezetőnk, a kedves, sok információt átadó R. Zsuzsa. Mind a negyvenen
kaptunk egy helyes kis apparátot, melynek alkalmazásával nem kényszerültünk Zsuzsa körül
tolongani, hanem max. 50 méteres távolságon belül kiválóan hallhattuk az általa mikrofonba
mondottakat: lazán, kedvünkre nézelődhettünk, figyelhettük meg a bemutatott épületeket,
az elmondott érdekességeket! Azok aztán pedig számolhatatlanul voltak: mint „vidíkiek”
tátott szájjal, ámulva bámultuk a számtalan gyönyörű villát, palotát és a közöttük megbújó,
szobrokkal gazdagon díszített parkokat, pihenőket, le s felvezető lépcsőket! Tisztelettel
hajtottunk fejet Széchenyi István, Jókai Mór, Kós Károly szobra előtt, illetve a számtalan
világháborús emlékhely előtt. Tisztázódott az elnevezések sokrétűsége is: a valamikori
Svábhegy, - Istenhegy, - Kis Svábhegy hármas összefoglaló neve napjainkban már Széchenyi
hegy: mintegy tisztelgésként az egyik – ha nem a legnagyobb - magyarnak! Érintettük az
Ybl Miklós tervezte Széchenyi kilátót, a Jókai kertet, a tragikus eseményekről elnevezett
Vérmezőt, a már 1787-ben (?) közparknak kialakított Városmajort, átballagtunk a Tabán lankáin,
ahonnan kiváló kilátás nyílt a Királyi Vár déli oldalára. Látható volt a Vár sarkára épített
Buzogány torony, illetve a közelmúltban újra épített Lovarda pompás épülete. A Tabánnal
átellenben lévő Gellért hegy lépcsőin felkapaszkodva nyugtáztuk, hogy a talpunk alatt van
Budapest legnagyobb (80 ezer köbméteres!) víztározója! Itt járhattuk körbe a Kilátókő
szobrot, ami Pest-Buda egyesítésének emel emléket Buda királyfi és Pest királykisasszony
találkozásával. Innen sétálva egyedülálló perspektívából - a Gellért szobor háta mögül –
nézhettünk át a forgalmas Erzsébet hídon keresztül Pestre. Ezzel a páratlan látvánnyal
fejeződött be mai, januári kirándulásunk.
Elmondhatjuk tehát, hogy idei első programunk szintúgy nagyon sikeres volt és kíváncsian
várjuk a februárra tervezett - Pápa várost érintő - újabb túránkat is!
Katona László