Szeptember 30-án reggel 8-kor a Kardirex előtti parkolónál kászálódtunk föl az
autóbuszra, hogy a Mérföldkő keretein belül esedékes kirándulásunkon részt vehessünk.
Tárkányon, illetve Kisbéren is csatlakoztak még hozzánk – így lett a csapat teljes.
Nem volt éppen rossz idő, de mindnyájan bizakodtunk abban, hogy a szeptember-október
fordulóján szokásos Vénasszonyok Nyara langymeleg napsütéssel fogja bearanyozni
utunkat.
És lőn! Átérve a Bakony... lankáin Zircnél már oszladoztak a fellegek, Csopaknál
Balatonfüredre fordulva pedig már hétágra sütött a nap. A Koloska Csárdánál
(mint megtudtuk, Koloska a neve az erre csordogáló pataknak) elhagytuk kényelmes
járművünket és megkezdtük a Tamás hegy meghódítását (háromszázvalahány méter magas)
Kényelmes tempóban, gondozott, korrektül kitáblázott turistaúton haladtunk fel a
Jókai Mórról elnevezett kilátó toronyig. Bizony, az emelkedőn megizzadva figyelmeztettük
egymást a pulóverek /kabátok felvételére, hiszen a kilátón még a szél is süvített.
De megérte a fáradozást, mivel körbe tekintve a csodálatos Balaton terült el előttünk!
Miután beteltünk a látvánnyal, megkezdtük ereszkedésünket egy másik úton a Lóczy
Barlang felé. Ez sem volt nehéz útszakasz, de azért a Balaton körüli utakra jellemzően
a lábaink elé nézve sok szakaszon, a köveken szökelltünk zerge módjára! A barlangnál
szakavatott kalauz mutatta be az összesen 130 méteres, de csak mintegy 70 méteren
látogatható, jól bevilágított, víz kivájta képződményt. Természetesen, - geológus
módjára – csak úgy röpködtek az őstörténeti millió évek, őstengeri hullámverések,
ősállatkák mész házikói, stb. Az ismertető végén egy váratlan fordulattal kalauzunk
a központi kapcsolót lekapcsolva ijesztő sötétségbe borította a csapatot, amit többünk
hangos, ijedt sikkantásokkal fogadott!
Innen leérve egy nagy kört kanyarítva kényelmes tempóban, sima, vízszinteshez közelítő
utakon mentünk a Koloska Forráshoz. Az út két szélén ameddig a szem ellátott friss őzláb
gombák kalapjai bújtak elő mindenhonnan. Ahány zacskó/szütyő/tasak/szatyor csak volt a
csapatnál az mind-mind tele lett szedve ezzel a pompás „erdő ajándékával”! Külön
dicsérendő, hogy Herceg Tamás, Koczkás Ádám, Bednár Bálint útitársaink önzetlenül
és versenyezve segítettek bárkinek a gombák beszerzésében. Utunk egy kedves
Vadasparkot is érintett, amit besétálva ráfordultunk a Koloska Csárdához vezető útra,
ahol a várakozó autóbuszunkba szálltunk. Természetesen, később a zirci Pepe
Cukrászdánál magunkhoz vettük a „luxus” kalóriákat is!
Összegezve elmondhatjuk, hogy egy kitűnő, 13 kilométeres túrán vehettünk részt,
pompázatos időjárás mellett (köszönjük az idősebb Hölgyeknek!), több tucat kg gomba
beszerzésével, a tervezett időnél kissé későbben, de rendben hazaértünk.
Fotóink a Képek menüpont alatt találhatóak!
Katona László