A késő ősz utolsó napsugarait élvezhettük a Vértes hegységben.
A 7 km-es túránkat a felújítás alatt álló Csókakő várában kezdtük.
A 479 m tengerszint feletti magasságon épült várat a XIII. században
kezdték építeni. A Rozgonyiak a XV. században bővítettek, a felsővár
mellé megépítették az alsóvárat, melynek legismertebb része a kaputorony.
A háborúskodások befejeztével 1691-től üresen állt, egyre romosabbá vált,
de a „Csókakői Várbarátok Társasága”összefogásával elkezdődtek a régészeti
feltárások és felújítások.
A Csóka-hegy lejtős oldalon elindultunk a kanyargós piros L jelzésen, ahol a
cseres-tölgyes fák lehullott lombja, az avarillat, és a közöttük megbújó gombák
sokasága kísérte utunkat.
Néhány kiálló sziklapárkányról gyönyörű kilátás nyílt a Móri-árok településeire.
A Harmatos-völgyben helyenként kidőlt fák nehezítették meg a haladást, de
sikeresen kiértünk az erdőből.
Leérve a városba, elsőként a Fellner Jakab tervei alapján épített barokk
Lamberg–kastély épületét, és állandó tárlatait néztük végig.
Szobáról- szobára haladva újabb ismeretekkel gyarapodtunk. A tárlatvezetőtől
megtudtuk, hogy kerültek a Vasarely szitanyomatai a városba, kik voltak a város
híres szülöttei (Wekerle Sándor, dr Zimmermann Ágoston), vagy milyen egy sváb
szoba és kamra. Az „Ezerjó” Pincegaléria a Móri Borvidék borkultúrájáról adott
érdekes látványosságot.
Hamarosan arról is meggyőződhettük, hogy milyen az íze a móri boroknak, köztük
az Ezerjónak. A mosoly és az elégedettség nemcsak a boroknak volt köszönhető,
hanem a tartalmas, látványokban gazdag túranapnak is!
Fotóink a Képek menüpont alatt találhatóak!
Bierbauer Imréné