Ezt követte a Ság-hegy Tájvédelmi körzet egy részének bejárása. Az ötmillió éves, vulkanikus úton keletkezett 279 méter magas Ság-hegy sokáig megőrizte keletkezésének vonásait, de a szép kúp alakú formát és krátert a bazalt kitermelése megrongálta, így a magassága is csökkent. A nagyüzemi bazaltbányászat, a kőfejtés ötven évig tartott, több bányaudvar képződött, ahonnan csillével és siklóval mozgatták a követ. 1957-ben az értékes kőzetanyag kimerült, azóta nem bányaként, hanem földtörténeti bemutatóhelyként tekinthető meg.
A Sághegyi Múzeum ismertető tábláin megismerhető a hegy keletkezésének folyamata, a bányászat története, lehet kőnyomatot készíteni, borospincét berendezni. Az udvaron kőtár fogadja az érdeklődőket, és a Vulkánösvény ismertető táblái adnak információkat a vulkán keletkezéséről.
A tanösvény tábláit követve és elolvasva, kirajzolódik előttünk a kráter lenyűgöző világa, a geológiai események története, a Kemenesalja látképe, sőt a plató tetején a Trianoni kereszt, melyet 1934-ben avattak fel. A természeti látvány után végigjártuk az újonnan átadott Vulkánpark dobozépületét. Különleges élményben volt részünk, mert az egész épület egy „tudásdoboz”, egy interaktív tudományos központ. A sejtelmes fények, a kalandszobák, a Verne-kabin virtuális utazása, a vetítőterem ismeretanyaga elbűvölt bennünket. A túránk végén megkóstoltuk a Ság-hegy talaján nevelkedett szőlő igazi ízét is.
Bízom abban, hogy a kellemes élmény arra ösztönzi az érdeklődőket, hogy érdemes velünk tartani!
